Építési jog 2024. – Tervezés, beruházás és kivitelezés a magyar építészetről szóló új törvény (Méptv.) alapján

Áttekintjük a Méptv. egyes hatálybalépési fázisaihoz kapcsolódóan már bekövetkezett jogszabályváltozásokat, illetve a 2024. évi építési jogi módosításokat.

A Méptv. átalakítja a települési önkormányzatok településfejlesztési és településrendezési feladatait is. A települési önkormányzatoknak a helyi építési szabályzatot (HÉSZ) és a településképi rendeletet (TKR) egy jogszabályba kell foglalniuk, és az 5000 lakos alatti települések esetén a HÉSZ a korábbinál lényegesen kevesebb kötelező tartalmi elemet fog tartalmazni. A HÉSZ szabályozási jogkörébe utalt szabályozási lehetőségek szűkülni fognak, és több területen egységes országos szabályozást fogadnak el (pl.: parkolási szabályok, reklámok és reklámhordozók elhelyezése). A jogalkotói elvárások alapján a településtervek digitális egyeztetésének alkalmazásával csökkenni fog a HÉSZ elfogadásának időtartama. Bemutatjuk az új országos és helyi tervrendszert, valamint az új tervtanácsi, főépítészi és tájépítészi rendszert.

A zöldterületek megóvása és növelése érdekében jelentősen szigorodnak az új beépítésre szánt területek kijelölésének szabályai. Ugyanezt a célt szolgálja, hogy egyes építmények környezetének kialakításához tájépítész bevonása lesz szükséges, és bevezetik a zöldfelületi tanúsítványt. A fásszárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendeletet a települési zöldinfrastruktúráról és zöldfelületekről szóló új kormányrendelet váltja fel.

A településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló új kormányrendelet váltja fel a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet, vagyis az OTÉK-ot. A délelőtti program utolsó előadásából áttekintést kaphatunk az új OTÉK (TÉKA) által bevezetett változásokról, a koncepcionális módosításokról.

A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (Tktv.) 2024. október 1-től hatályát veszti, és a településkép-védelmet érintő keretszabályokat szintén a Méptv. tartalmazza. A reklámeszközök elhelyezésének részletes szabályait már kizárólag országos előírások határozhatják meg.

A jogalkotó a jelenleg ismert egyszerű bejelentés jogintézményét megszünteti. A Méptv. alapján 2024 októberétől kétféle eljárástípusban történik a létesítési feltételek tisztázása: építési engedélyezési eljárásban és egyszerű bejelentés tudomásulvétele iránti eljárásban. Megszűnik az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárása, valamint az összevont engedélyezési eljárás. 2024 októberétől a különálló építésfelügyeleti hatóság megszűnik, és az építésügyi hatósági feladatokat a fővárosi és vármegyei kormányhivatalban működő építésügyi hatóság látja el.

Jelentősen átalakulnak a használatbavételi eljárás szabályai, mind az építtetők, mind a tervezők kapnak többletjogosultságokat. Például irodák, raktárak esetében lehetőség lesz az épület használatát meghatározott készültségi fokkal is engedélyezni, így a belső részeket akár a későbbi használó, bérlő is kialakíthatja. Bizonyos esetekben kötelező lesz az építész tervező nyilatkozata a használatbavételhez. A jogalkotó ezen új előíráshoz egy speciális jogorvoslati rendszert is bevezet. Foglalkozunk a Méptv. szerzői jogi rendelkezéseivel is. Kitérünk arra is, hogy mi a jelentősége és szerepe a kamarák által kidolgozott, ajánlott szerzői jogi díjszabásnak, illetve, hogy mi a különbség a megváltoztatás és az átdolgozás között.

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Kivitelezési kódex) helyett 2024. október 1-jétől a Méptv. VII. fejezete tartalmazza az építési folyamat résztvevőit és azok felelősségét. Az utolsó délutáni előadás bemutatja egyebek mellett, hogy hogyan változik a tervekkel kapcsolatos felelősség megosztása, a tervezők és kivitelezők értékelése és az egyenértékűség.