PROGRAM

A helyszíni előadások lezajlottak, de az építészkamarai és ügyvédi kamarai pontok online megtekintéssel, október 15-ig megszerezhetők.

Konferencia dátuma: 2024. február 15. (a videófelvételeket február 26-ig meg lehet tekinteni)

Kezdés: 09:00 órától és 14:00-tól (helyszíni regisztráció 08:30-tól és 13:30-tól)

Helyszín: AVKF Budapesti Campus, 1201 Budapest, Török Flóris u. 227-229.

MAGYAR ÉPÍTÉSZ KAMARA:
akkreditáció elbírálása folyamatban (továbbképzési nyilvántartási szám: 5682)

(várható pontszám: a délelőtti és a délutáni konferenciára is 1-1 pont)

MAGYAR ÉPÍTÉSZ KAMARA (MÉK bírálati sorszám: 2024/68):
Délelőtti konferencia: személyes részvételre 1 pont, online részvételre 1 pont
Délutáni konferencia: személyes részvételre 1 pont, online részvételre 0,5 pont

MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARA:
9 kreditpont, mely az egész napon történő részvételért jár, a számonkérő teszt sikeres kitöltése (legalább 75%-os eredmény elérése) esetén. Sikeres teszt nélkül az egész napon történő személyes vagy online részvételért 6 kreditpont jár.
Lényeges, hogy az online teszt kitöltését csak egy alkalommal lehet megkezdeni, de ezt október 15-ig bármikor megtehetik. A személyes résztvevők a tesztet a konferencia végén, a helyszínen tölthetik ki.

A képzési esemény MÜK-nyilvántartási száma: NY002907/2023

08:30 – 09:00 Regisztráció (helyszíni vagy online)

09:00–09:10 Bevezető

– Dr. Csanády Pál levezető elnök, a Metszet építész-folyóirat főszerkesztője

09:10–09:50 Érdekérvényesítés a közbeszerzési eljárásokban. Milyen lehetőségeik vannak a kivitelezőknek, tervezőknek, ha nem értenek egyet az ajánlatkérő eljárási cselekményeivel?

- Dr. Fazekas Szilvia LL.M. közbeszerzési szakjogász, közbeszerzési menedzser

Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő nem válaszol a kiegészítő tájékoztatást kérő kérdésére, nem módosít a műszaki tartalmon vagy szerződéses tartalmon, vagy éppen aránytalanul alacsony árú ajánlattevővel köt szerződést? Az előadás konkrét közbeszerzési jogorvoslati esetek, példák alapján összefoglalja az építési beruházásoknál, tervezési szolgáltatásoknál felmerülő problémák tanulságait. Mikor lehet és miért érdemes eljárási cselekményt kezdeményezni az ajánlattevő saját érdekeinek védelmében?

KZS_0429

09:50 – 10:30 Az állami építési beruházási törvény és a közbeszerzési előírások összefüggései. Az Ábtv. szerinti kivitelezői feladatrendszer

– Dr. Günther Balázs közbeszerzési és ingatlanforgalmi szakjogász, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény nemcsak a költségvetési vagy uniós forrásokból megvalósuló beruházások szabályrendszerét írta át, hanem jelentős változást generált a közbeszerzési jogszabályokra és a közbeszerzési szakmára nézve is. Megszűnik a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó intézménye, színre lépnek az állami közbeszerzési szaktanácsadók. Az új Beruházási törvény alapjaiban támaszkodik a közbeszerzési törvényre, hiszen kiterjed minden olyan állami építési beruházásra és az annak előkészítésében részt vevőkre, amelyek elérik a nemzeti közbeszerzési értékhatárt. Az előadás bemutatja, hogy ez milyen plusz feladatokat és kötelezettségeket jelent az eddigi gyakorlathoz képest a közbeszerzési eljárásokban részt vevők számára. Az előadás bemutatja, hogy az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács tevékenysége hogyan érinti az építtetőket és a kivitelezőket.

10:30–11:10 Hogyan változott 2024-től az ajánlattevők feladat- és felelősségi köre?

– Horváth Kornél felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, Procport Kft.

Annak érdekében, hogy egy közbeszerzési eljárás eredményeként a kivitelezési szerződést az adott vállalkozó megköthesse, nagyon fontos megismerni a kiválasztási folyamatot is, azaz az építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárások lefolytatásának menetét. Sokszor eredményezik egy alapvetően kompetens, a szerződés teljesítésére alkalmas kivitelező ajánlatának érvénytelenségét olyan tényezők és hibák, melyek a megfelelő ismeret birtokában elkerülhetők lennének. Az előadás áttekinti a következő, alapvetően gyakorlati megközelítésű témákat: mit mérlegeljünk és mire figyeljünk egy ajánlati felhívás és az ajánlattétel során, kivel tudok teljesíteni, hogyan vonhatok be alvállalkozót, azt hogyan tudom cserélni, mit kell ezzel kapcsolatban az ajánlatban és az új Beruházási törvény alapján a szerződésben rögzíteni? Az előadás kitér a közbeszerzési törvény 2024. február 1-jétől hatályos módosításaira is.

11:10 – 11:40 KÁVÉSZÜNET

11:40 – 12:20 Az új Beruházási törvény vázlatos ismertetése a tervezési tevékenység és felelőség szempontjából. Tervező, tervellenőr és költségellenőr kapcsolódási pontjai a tervezési folyamat során

– Zsigmondi András okl. építőmérnök, a Forkid Kft. szakmai vezetője, az MMK Építési Tagozat elnökség tagja, a Mélyépítő Vállalatok Szövetségének alapítója, FIDIC döntnök

Az előadás az egyes résztvevők tevékenységét és felelősségi körét vizsgálja az állami építési beruházásoknál: elsősorban a beruházáslebonyolító, tervező, tervellenőr, költségellenőr munkáját elemzi. A beruházási folyamat rövid összefoglalásán keresztül (Előkészítési szakaszok részletei és Megvalósítási szakasz tartalma) az előadás ismerteti a tervezési folyamatot és a tervezői felelősség összefüggéseit. Megismerhetjük a tervező, tervellenőr és költségellenőr kapcsolódási pontjait a tervezési folyamat során. Előadónk kitér a várható új kormányrendeletek tervezőket érintő tartalmára is.

12:20–12:55 Összefoglaló a 2024. évi építési jogi változásokról

– Dr. Jámbor Attila ügyvéd, az Építésijog.hu portál szerkesztője

Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (Ábtv.) és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) mellett szinte semmilyen figyelmet nem kaptak a 2024. január 1-jétől hatályos egyéb változások, miközben valamennyi építési engedélyezési eljárást és az összes közigazgatási peres eljárást érintik. Újra hangsúlyossá vált az ellenőrzött bejelentés keretében történő engedélyeztetés, amelyet már a hatóságnak kell „javasolnia”, és az indokolatlan mellőzése esetében legalább ötvenezer forint illeti meg a kérelmezőt. Az Ákr., a Pp. és a Kp. módosításaival is tisztában kell lenni, mert egy új előírás alapján akár hatálytalannak is lehet tekinteni az építésügyi hatóság döntésével szembeni keresetlevelet. Még nem hatályos változás, de a jelentősége miatt mindenképpen kitérünk rá: 2024. július 1-jétől újra lehet fellebbezni egyes környezetvédelmi hatósági ügyekben. Az előadás röviden összefoglalja, hogy mit kell tudni az állami építési beruházások rendjéről szóló T/3677. számú törvényjavaslat (Ábtv.), és a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló T/4252. számú törvényjavaslat (Kastélytörvény) alkotmánybírósági eljárásairól.

12:55 – 13:15 Szakmai konzultáció közbeszerzési kérdésekben

– Zsigmondi András (Forkid Kft.)

– Horváth Kornél (Procport Kft.)

– Dr. Günther Balázs (Procport Kft.)

Előadóink az állami építési beruházásokat érintő témakör lezárásaként megválaszolják a résztvevők kérdéseit. A kérdéseket már előzetesen írásban is elküldhetik a résztvevők az office[kukac]procport.com email-címre.

13:15 – 14:00 EBÉDSZÜNET

13:30 – 14:00 Regisztráció (helyszíni vagy online)

14:00–14:10 Bevezető

– Dr. Csanády Pál levezető elnök, a Metszet építész-folyóirat főszerkesztője

14:10–14:55 A magyar építészetről szóló törvény alapelvei. Jogalkotói célok

– Lánszki Regő építészeti államtitkár, Építési és Közlekedési Minisztérium

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) alapelvei: a polgári jó ízlés és az építészeti minőség elve, a szükséges minimum elve, a hagyományokon és a mai tudáson alapuló helybe illesztés elve, a természeti rendszerek megőrzésének elve, a barnamezős területek elsődlegességének elve, az építészeti örökség megóvásának és méltó hasznosításának elve, az emberi életminőség és az egyetemes tervezés elve, a hazai ellátásbiztonság elve, a digitalizáció elve, a szabályozó felelősségének elve. Az épített környezet védelme és alakítása során érvényesíteni kell a Méptv. alapelveit, ezért kiemelten fontos, hogy a tervezők, önkormányzati döntéshozók és az építtetők is megismerjék, hogy a bevezetésre kerülő alapelvek kapcsán a jogalkotó milyen célokat határozott meg, és az alapelvek hogyan fognak megjelenni a konkrét jogszabályi követelmények szintjén.

14:55 – 15:30 Változások a területi tervezésben

– Gombos Márk területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkár, Építési és Közlekedési Minisztérium

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény elfogadására tekintettel szemléletváltásra lesz szükség a területi tervezésben is. A digitalizáció térnyerésével a területrendezési és településrendezési tervek új módszertan alapján készülnek, cél, hogy a tervrendszer egyszerűbb és áttekinthetőbb legyen. A törvény hatálybalépésével az önkormányzatok településrendezési feladatai is változnak, különösen a településképi szabályozásban és az új beépítésre szánt területek kijelölésében. A természeti és épített értékeink megőrzéséhez a termőterületek védelméhez tudatosabb tervezésre és a beruházások alaposabb előkészítésre lesz szükség.

15:30 – 16:00 KÁVÉSZÜNET

16:00 – 16:35 Az építésügyi kiemelt beruházások és rozsdaövezetek a Méptv. rendszerében

- Dr. Agócs Ilona jogtanácsos

A kiemelt közérdek alapján az egyébként irányadó anyagi és eljárási szabályok alól kiemelt beruházások bővülő köre okkal veti fel a szabályozási alapok és az abból eredő gyakorlati következmények megértésének igényét. Az előadás a jogintézmény történetének, hatályos szabályozásának és a magyar építészetről szóló törvényben a jövőben várható alkalmazási kereteinek bemutatásán túl kitér arra is, hogy a különböző jogcímek alapján kiemelt beruházások közt pontosan mikor és hogyan jelenik meg a területrendezési és építésügyi szabályok alóli kivétel lehetősége, és ez milyen következményekkel jár vagy járhat a beruházással érintettekre. Így egyebek mellett arra is, hogy a kiemelésből eredően az építésügyi tervrend általános jogalkotásához képest miként változik a területhasználati döntéshozatal, hogyan változik a társadalmi részvétel vagy a jogorvoslat lehetősége ezekben az ügyekben, milyen szabályozási vagy egyéb mozgástérrel rendelkezhetnek az önkormányzatok, hogyan értelmezhető a kiemelt közérdek fogalma. A kiemelt beruházások szabályozásához szorosan kapcsolódnak a rozsdaövezetek, de mégis teljesen más jogintézményt jelentenek, az előadás röviden erre az összefüggésre is kitér.

Agócs Ilona
toth-ferenc

16:35 – 17:15 A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvénynek a tervtanácsokra vonatkozó szabályozása

– Tóth Ferenc építészmérnök, szociológus, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkárságán az államtitkári kabinet tagja

Amíg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, 2024. szeptember 30-ig hatályos 1997. évi LXXVIII. törvénynek (Étv.) csak néhány bekezdése rendelkezik a szakmai tanácsadó testületekként említett településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról, addig a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) külön fejezetet szentel az eljáró főépítészek munkáját segítő építészeti – és a (változatlanul önkéntes alapon segítségül hívható) területi településrendezési – tervtanácsoknak. Az új törvényi rendelkezések 2024. október 1-jén lépnek hatályba; addig meg fognak születni az új kormányrendeleti szintű szabályok is. A magyar építészetről szóló törvény maga is részletesen tartalmazza a legfontosabb tervtanácsi rendelkezéseket, így már bemutathatóak a főbb változások. Leginkább azt a sajátos „belső jogorvoslati fórumrendszert” érdemes kiemelni, amelyet a Méptv. bevezet az „alsóbb szintű” tervtanácsi vélemények felülvizsgálatára – még az építésügyi hatósági eljárások lefolytatása előtt. Már csak emiatt is tovább erősödik az Országos Építészeti Tervtanács szerepe; és új feladatai lesznek a kormányhivatalok állami főépítészeinek is, az általuk vezetett területi építészeti tervtanácsok elnökeként. Ugyanakkor a Méptv. a települési önkormányzatoknak azt a körét is meghatározza, ahol kötelező lesz 2024. október 1-jétől helyi építészeti tervtanácsot működtetni, valamennyi további település pedig önkéntes alapon dönthet majd a helyi építészeti tervtanács életre hívásáról.

17:15 – 17:50 A területfejlesztés 2024. január 1-jétől hatályos keretei: a 2023. évi CII. törvény

– Dr. Salamin Géza a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) elnöke, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdaságföldrajz és városfejlesztés tanszék, European Council of Spatial Planners tagja

Magyarország a tágabb régióban elsőként, 1996-ban – hozott létre egy olyan területfejlesztési törvényt, amely a fejlesztési források programszerű tervezésen alapuló területi felhasználásának, partnerséget megjelenítő intézményrendszerének kereteit teremtette meg, erőteljesen Európai Unió kohéziós politikai forrásaira irányulva Az 1996-ban elfogadott törvény azóta számtalanszor módosult, az abban foglalt területfejlesztési intézmény és eszközrendszer sok szempontból veszített súlyából. 2023-ban döntés született egy új területfejlesztési törvényről, amely megerősíti e szakpolitikai területet, saját eszközöket rendel hozzá, miközben a korábbi rendszer legtöbb elemét is megőrzi. Az előadás az új jogszabály tartalmát, fejlesztéspolitikai kontextusát és várható hatásait mutatja be.

Dr. Salamin Géza_Studio Session-4440

17:50 – 18:30 Vásárlás előtt mindig ellenőrizzük az épület lakásszámát! Fókuszban az aktuális építési jogi és közbeszerzési kérdések – szakmai konzultáció

– Dr. Jámbor Attila ügyvéd, az Építésijog.hu portál szerkesztője

– Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, igazságügyi szakértő

Annak érdekében, hogy a résztvevőkben ne maradjon megválaszolatlan kérdés, az előadások lezárását követően dr. Jámbor Attila az előzetesen megküldött kérdésekből tart összefoglaló előadást. A gyakorlati problémákra gyakorlatias, de jogszerű megoldásokat kívánunk adni. Az előadás keretében szakmai konzultációt is tartunk. A kérdéseket már előzetesen írásban is elküldhetik a résztvevők a jambor.attila[kukac]epitesijog.hu email-címre.
A konzultáció néhány percében szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy senki ne vegyen olyan épületben lakást, ahol a lakásszám nem felel meg a helyi építési szabályzat előírásainak. A tervezők, kivitelezők és ügyvédek számára is fontos információ, hogy a jogügylet szabálytalansága miatt ők is felelősek lehetnek.

[A szervező a programváltoztatás jogát fenntartja. A szakmai konzultáció időtartama a kérdésekhez igazodik, ezért a tervezettől eltérő időt is igénybe vehet.]
[Személyes részvétel esetén a részvételi díj étkezési szolgáltatást is tartalmaz.]

Ha az Ön intézményénél, cégénél speciális eljárást igényel a megrendelési folyamat, kérjük vegye fel a kapcsolatot az Artifex Kiadóval.