Részletes program

2026 már a második átmeneti év településtervezés szempontjából: még módosíthatóak az OTÉK-alapú településrendezési eszközök és településtervek, de az új településterv-készítések már TÉKA-alapúak (és az OTÉK-alapú módosításoknál is figyelni kell a TÉKA számos közvetlenül alkalmazandó rendelkezésére). Az új beépítésre szánt területek kijelölése előbb 2023. december 30-tól (a területrendezési törvény jelentős módosítása óta), majd 2024. október 1-től (a Méptv. legtöbb rendelkezésének hatályba lépésétől kezdve) jelentősen megszigorodott. Hosszabb előkészítést igényel utóbbi időponttól a településrendezési szerződések és azok alátámasztó munkarészeinek előkészítése, véleményezése is. Az előadás bemutatja a településtervezést érintő, 2025-ben kihirdetett további, a TÉKÁ-n kívüli fontosabb jogszabály-változásokat is.

Az építészetért felelős államtitkár (korábban az illetékes helyettes államtitkár) által jegyzett Településtervezési szabályzat ma hatályos, harmadik változata 2025. decemberi keltezésű. Műfaja: kormányrendeleti felhatalmazáson alapuló tervezési segédlet, amely a településtervek, településképi rendeletek, településrendezési eszközök, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézmények előkészítésének és módosításának támogatása érdekében, azok összeállításának műszaki elvárásait és egyeztetéseik technikai szabályait tartalmazza. Településtervek készítésekor és azt követő módosításuk során az alkalmazása kötelező, településrendezési eszközök módosításakor az alkalmazása ajánlott. Minden esetben kötelező azonban figyelembe venni az előadás során ismertetésre kerülő másik jogintézményt, a Barnamezős katasztert. Ha a tervezett új beépítésre szánt terület 5 km-es környezetében, az adott település közigazgatási területén belül az adott fejlesztés megvalósítására alkalmassá tehető barnamezős terület van, akkor új beépítésre szánt terület csak a Méptv.-ben pontosan meghatározott „kiemelt közérdek” esetében jelölhető ki. E kötelezettség végrehajtásának elősegítése érdekében a szakminisztérium 2026. január 1-jén felállította a barnamezős területeket tartalmazó digitális közhiteles nyilvántartást. A Balaton vízparti területeire csaknem 20 év után új sajátos – a kiemelt térséginél jóval részletesebb – területrendezési terv lépett hatályba.

A 2025. december 29-én kihirdetett építésügyi jogszabály-módosítás egyik meghatározó része a TÉKA-t érintő közel 100 változtatás. Ezek közül kerülnek bemutatásra a legfontosabb területhasználattal és építmények elhelyezésével összefüggő módosítások, így a beépítési határértékekhez kapcsolódva a megengedett beépítettségre hatással lévő változások, a helyi építési szabályzatnál alkalmazható speciális beépítési magasság megállapítási követelmények, valamint a zöldfelület-védelmére vonatkozó előírások. Az előadás kitér az intézményi vegyes területre, a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területre, a közúti közlekedési területre, az egyéb közlekedési területek között a magánutakra, a zöldterület övezetekre, a védelmi célú erdőterületekre, a zártkertekre és a tanyákra, valamint a vízgazdálkodási területekre vonatkozó módosításokra, amelyek az új településtervek tartalmára is hatással lesznek. A napelemek elhelyezésére vonatkozó szabályok településképi követelményként való megjelenésének hatásáról, a gépjármű-lift jogi szabályozásban való megjelenéséről is szó lesz. Az előadás kiemeli, hogy melyek azok a szabályok, amelyeket már a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, illetve amelyek olyan esetekben is alkalmazandók, ha a településnek OTÉK alapú terve van.

A TÉKA 2025. július 1-től előírt alkalmazásával életbe lépett az a jogintézmény, amely sajátos kapcsolatot teremt a településtervezés és a műemlékvédelem között: a nemzeti emléknek minősülő műemlékek telkére az örökségvédelmi hatóságnak (a településterv készítése és módosítása során adott) véleménye alapján kell a beépítési határértékeket és a telekméretre vonatkozó paramétereket megállapítani. A 2026. január 14-től hatályos, a műemlékvédelemmel kapcsolatos szabályokról szóló új kormányrendelet egy alcímet, egy mellékletet és egy alkalmazási szabályt is szentel e kérdéskörnek. Ezeket mutatja be az előadás, kitérve a települési műemlékvédelmi hatástanulmány és a döntéselőkészítő műemlékvédelmi hatástanulmány közötti különbségekre is.

A délelőtti településrendezési rész lezárásakor az előzetesen megküldött és a rendezvény során feltett kérdésekre válaszolnak az előadók.

A kérdés-válaszokat 2026. február 25. és március 25. napja között a résztvevők közvetlenül elérhetik. A kérdés-válaszokat beépítjük az Építésijog.hu tematikus kérdésgyűjteményeibe is, amelyet az Építésijog.hu előfizetői az előfizetésük időtartama alatt folyamatosan elérhetnek.

Az előadás áttekintést ad a 2026 januárjától és februárjától hatályos, az építőipari tervezést és kivitelezést érintő jogszabályváltozásokról. Az Eljárási kódex (281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet), a Szakmagyakorlási rendelet (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) és a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) is módosult. Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletben csak apróbbnak tűnő változások történtek, de akivel szemben a bírságot kiszabnák, azok ezeket fogják a leglényegesebb változásnak tekinteni. Az egyes módosításokat minden esetben a gyakorlati jelentősége szempontjából mutatja be az előadás.

A 2026. január 14-től hatályos, a műemlékvédelemmel kapcsolatos szabályokról szóló új kormányrendelet több, már eddig is alkalmazott jogintézményt átvesz a 2018. évi, a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletből, azonban új előírások is szerepelnek az új jogszabályban, amelyek ismerete e terület szakmagyakorlóinak és a műemlékek, műemléki sajátos helyszínek tulajdonosainak elengedhetetlen. Így például nem csak a normaszövegben előforduló fogalmak meghatározására került sor, hanem a jogszabály műemlékvédelmi végrehajtási kódex jellegéből kiindulva, a műemléki szakértői tevékenységekhez kapcsolódó kormányrendeletben szereplő fogalmak is e rendeletben lettek meghatározva. A jogszabály részletesen leírja azokat a műemlékvédelmi követelményeket, amelyeket az egyes hatósági eljárásokban, illetve a műemlékek, műemléki sajátos helyszínek hasznosítása során érvényre kell juttatni. Így amellett, hogy a műemléki értéket fizikai valójában, alkotórészeivel és tartozékaival együtt kell megőrizni, biztosítani szükséges még többek között a történeti beépítési mód, beépítettség, tömeg, szintszám, arányrendszer, homlokzat, tető, épületszerkezetek, nyílászárók, anyaghasználat, valamint a térstruktúra megőrzése is. Ezen túlmenően további új, konkrét előírásokat is tartalmaz a rendelet a műemléki értékek megjelenését érintő és érvényesülésüket befolyásoló tevékenységek szabályozása érdekében. Az előadás kitér az építési beruházásokkal kapcsolatos egyes műemlékvédelmi, „nem hatóságinak” nevezett feladatellátás részterületeire is.

A zöldfelületi tanúsítvány rendszerben az elmúlt hónapokban folyamatosan érkeznek a tanúsítási megbízások. Ezek közül vannak olyanok, amelyek elkészültek, illetve olyanok is, amelyek drónfelmérésre vagy éppen helyszíni tanúsításra várnak. A tanúsításokból rendkívül sok érdekes tapasztalatot, tudást lehet levonni mind a módszertanra vonatkozóan, mind pedig a zöldebb jövőre nézve. A módosuló jogszabályi környezet tovább erősíti és konkretizálja a zöld/ökologikus szemléletet már a tervezési, majd később a kivitelezési fázisokban is. Az előadás részét képezi a 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletnek a TEZIR zöldfelületi tanúsítványra, a fás szárú növényekre és az építési munkaterületen okozott károkra vonatkozó új vagy módosított rendelkezéseinek bemutatása is.

Tervezői felelősségbiztosítást érintő jogszabályváltozások szintén 2026. január 14-től léptek hatályba. A szakértője rövid áttekintést ad arról, hogy az árbevétel alapú limitek, miért jelentenek pontosított biztosításkötési kötelezettséget. Az előadásból kiderül, hogy az egyéni tervezőként, egyéni vállalkozóként vagy alkalmazottként végzett tervezésre milyen szempontok alapján kötelező és érdemes megkötni a kötelező felelősségbiztosítást.

Már a TÉKA 2025. júliusi hatályba lépésével is módosultak az épületgépészeti berendezésekre vonatkozó településrendezési követelmények, de ezekben az előírásokban jelentős módosítások történtek 2025. augusztusában és 2026 januárjában is. A településrendezési és építési követelmények alapszabályzata (TÉKA) tehát több alkalommal is változott az utóbbi időben. A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Kivitelezési kódex) 2025.08.28-i módosítása szerint egyszerű bejelentéssel végzett kivitelezések esetében külön gépészeti és épületvillamossági kivitelezési dokumentációra nincs szükség. Az előadás épületgépész szemmel tekinti át a TÉKA változásait és kitér a településrendezési követelmények mellett a szakmai szempontokra is (pl. komfort, zaj, rezgés, hőterhelés). Választ kaphatunk arra is, hogy miért lehet szükséges vagy hasznos mégis épületgépész (és épületvillamossági) dokumentáció, még akkor is, ha a hatályos Kivitelezési kódex nem teszi már kötelezővé egyes esetekben.

A jövőben az építésügyi hatósági eljárásokban földmérő által készített tervezési alaptérképet kell csatolni, továbbá ez alapján kell elkészíteni az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező helyszínrajzot. Nem kell viszont benyújtani az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatott vektoros adatállományból készített dokumentumot. A módosítás indoka, hogy a tervezés megkezdése előtti telekhatár-kitűzés által megelőzhető az épület szabálytalan telepítése. Számos eddigi esetben a térképi és a természetbeni állapot eltérése csak az épület felépítése után derült ki, amely hosszas és költséges hatósági, bírósági eljárásokat eredményezett. Fontos tudni, hogy az épület kitűzését milyen szakember és milyen jogosultsággal végezheti, és milyen büntetést kaphat az, aki ilyen jogosultság nélkül tűzi ki az épületet. Az előadás kitér arra is, hogy milyen esetekben és mértékben szokott felmerülni a telekhatárral kapcsolatosan probléma, és ezeket praktikusan milyen eljárásban és költséggel lehet rendezni.

A TÉKA a legnagyobb megengedett párkánymagasság és az épület legmagasabb pontja együttes meghatározásával határozza meg a beépítési magasságot. A 2026. január 14-én hatályba lépett TÉKA-módosítás a beépítési magasság ezen általános meghatározásával szembeni kivételeket állapított meg. Az egyik kivétel a beépítési magasság lejtős terepen történő meghatározása, az előadás részletesen bemutatja, hogy ez hogyan történhet. A TÉKA több fogalommeghatározása is változott a beépítési magassággal összefüggésben: például az építményszint, padlószint és a földszint fogalma is módosult, és megjelent a jellemző homlokzati sík fogalma. Lényeges, hogy mit tekinthetünk a lépcsőház tetőkijáratának, mivel ezt figyelmen kívül kell hagyni az épület legmagasabb pontja meghatározásánál. Az előadás kitér az építési helyre és a rendezett telek fogalmára vonatkozó módosításaira, illetve arra is, hogy mi változott a szennyvízkezelés követelményei terén?

A TÉKA több olyan eleme is módosult, amelyeket az OTÉK alapú helyi építési szabályzatok esetében is alkalmazni kell. A jogszabály szövegének áttanulmányozásával sok esetben nagyon nehéz kideríteni, hogy a korábbi és az új számítás, előírás között mi a különbség, ezért az előadás ténylegesen bemutatja a változásokat: ábrákon, metszeteken ismerhetik meg a módosítások jelentőségét. Az előadás egyebek mellett az alábbi előírásokat mutatja be: a telek beépített területének meghatározása; légaknákra, légudvarokra vonatkozó szabályváltozások; felvonókra vonatkozó enyhítések; előtető, erkély és loggia szabályozása; zöldtető kialakítása; a kinyúló épületrészek alatti terület zöldfelületi beszámítása; lakáshoz tartozó tároló elhelyezése.

Az Építésijog.hu rendezvényei hagyományosan a konzultációval zárulnak, ez most sem lesz másképpen. A konferencia és webinárium befejezéseképpen az előzetesen megküldött, illetve a rendezvény ideje alatt akár chat oldalon, akár szóban feltett kérdésekre válaszolnak az Építésijog.hu portál szerzői.

A korábbi gyakorlatnak megfelelően a kérdéseket és a válaszok hozzáférhetővé tesszük: a konferencia résztvevői 2026. február 25. és március 25. napja között érik majd el a kérdés-válasz anyagát. A kérdés-válaszokat beépítjük az Építésijog.hu tematikus kérdésgyűjteményeibe is, amelyet az Építésijog.hu előfizetői az előfizetésük időtartama alatt folyamatosan elérhetnek.

A kérdéseket már előzetesen írásban is elküldhetik a résztvevők a jambor.attila@epitesijog.hu email-címre.